Remény
Még mindig félek. Többször megsebeztél, és az elmém nem felejt. A testem nem felejt. Néha előtör a gyomromból az epe, sírnom kell, zokognom, emlékeznem. De már nem kéne félnem. Már akarod, már kimondtad, már együtt vagyunk. Újra kapcsolatban vagyok. Újra elmondhatom, hogy igen van barátom. Újra megengedhetem magamnak, hogy számíthassak valakire. Azóta volt egy fal…. Tovább »