Eris sötét szobája

Térden jársz, nagyon felmérgesítettél, úgyhogy kutyaként kezellek. Ma már nem fogsz felállni a padlóról. Pórázodat hozzákötöm a radiátor csövéhez alacsonyan, eléd rakok tálban vizet és némi készülődés után hangosan csapom be magam mögött az ajtót. Kell egy kis friss levegő, a tudattal hogy a földön fetrengsz, hamarabb le fogok nyugodni. Ki is találom, merre vezessen… Tovább »

Alatta feküdtem, farka bennem járt. A fájdalmat pihentem épp ki, amit a csiklómban okozott. Ekkor szólalt meg újra. -Tedd fel a csipeszt! Tekintetemben rémület futott át, tudtam miért kérte ezt, ez a büntetésem. A fájdalmakat már így is alig bírtam, elképzelésem sem volt, mit fogok kezdeni egy újabb adaggal. És persze nem is tudhattam előre,… Tovább »

Szegecses nyakörvvel a nyakamon sétálok melletted. Négykézláb, pórázra verve, mint a te hűséges kiskutyád. Otthon sétáltatsz a lakásban, az igényeink a négy fal közé korlátozódnak. Időnként ráversz a seggemre a lovagló pálcával, olyankor felszisszenek, de ügyet sem vetsz rá. Hamarosan leülsz a fotelba keresztbe tett lábakkal és parancsot adsz. – Nyald és szopd a lábujjaimat!… Tovább »