\u00c9n m\u00e1r hittem azt, hogy ebb\u0151l nem lesz semmi. Utaztam, szomor\u00faan pillantva arra a helyre, ahol egy t\u00e9li, fagyos est\u00e9n besz\u00e9lgett\u00fcnk, miel\u0151tt felm\u00e1sztunk volna a Gell\u00e9rt hegyre.<\/p>\r\n
Hogy mennyire boldog voltam ott...<\/p>\r\n
Eml\u00e9keztem mir\u0151l besz\u00e9lt\u00fcnk, eml\u00e9keztem, hogy f\u00e9ltem a torokf\u00e1jast\u00f3l, a bel\u00e9legzett hideg leveg\u0151 miatt. Eml\u00e9keztem, milyen volt, amikor a cs\u00facson v\u00e9gre megcs\u00f3kolt\u00e1l.<\/p>\r\n
Sajn\u00e1ltam az elveszett lehet\u0151s\u00e9get. Sajn\u00e1ltam, hogy ez a t\u00f6rt\u00e9net nem nek\u00fcnk lett meg\u00edrva. Sajn\u00e1ltam, hogy m\u00e1r nem besz\u00e9l\u00fcnk.<\/p>\r\n
\u00c9s most megint utazom. \u00dajra eml\u00e9kszem mindenre. De most nem sajn\u00e1lok semmit. Hogy is sajn\u00e1lhatn\u00e1m, hiszen otthon v\u00e1rsz. A k\u00f6z\u00f6s lak\u00e1sunkban, a fagyos \u00e9jszaka eml\u00e9k\u00e9t\u0151l t\u00edz percre. Ez a t\u00f6rt\u00e9net nek\u00fcnk lett meg\u00edrva, csak nem \u00fagy, ahogyan elk\u00e9pzelt\u00fck.<\/p>","type":"rich"}