Eris sötét szobája

Én már hittem azt, hogy ebből nem lesz semmi. Utaztam, szomorúan pillantva arra a helyre, ahol egy téli, fagyos estén beszélgettünk, mielőtt felmásztunk volna a Gellért hegyre. Hogy mennyire boldog voltam ott… Emlékeztem miről beszéltünk, emlékeztem, hogy féltem a torokfájastól, a belélegzett hideg levegő miatt. Emlékeztem, milyen volt, amikor a csúcson végre megcsókoltál. Sajnáltam az… Tovább »

Egyszerűen gyönyörű vagy, ahogy itt pucsítasz előttem. Kezeidet rögzítettem, talpaidon állsz. A fenekedet pedig annyira édesen nyomod ki felém. Nem bírok magammal, muszáj belemarkolnom, megnyomkodnom, beleharapnom. Élvezetes nyögésedet hallva agyam elborul, és belekezdek abba, ami miatt jöttél. Teljes erőből rácsapok egyik domborulatodra, tenyerem égni kezd. Szeretem érezni, hogy mit okozok, úgyhogy ütök még rá párat,… Tovább »